Megjelenés dátuma: 2011

Műfaj: Interjú

Tartalom:

2011. május 07-én a Friss Rádió Művészpresszó című zenés kulturális műsorában. Dr. Salga Attila irodalmi munkásságáról készült interjú, melyet a lenti hivatkozásokra (lejátszás gomb) kattintva meghallgathat. A műsor 3 részletben lett rögzítve. A részeket egymás alatt találja megfelelő sorrendben. A műsor bármiféle terjesztése, sokszorosítása szigorúan TILOS a Friss Rádió beleegyezése nélkűl.

Első rész
Második rész
Harmadik rész

Amit az eszperantóról tudni kell

Az eszperantó az egyik legjobban kiépített, az egész világot behálózó civil szervezeti rendszerek egyike. S az eszperantó nyelv a világon bárhol használható.

Dr. Salga Attila nyelvész, nyelvtanár, újságíró, számos jegyzet, tankönyv, tanulmánykötet szerzője vagy szerkesztője nyilatkozta ezt érdeklődésünkre a portálunknak.

Az utóbbi öt évben debreceni és egyéb témájú regényei jelentek meg. Tanítványait a test, a szellem, a lélek összhangját megteremtő szemlélettel vértezi fel. Erre feltétlenül szükség van, mert hallgatóival el kell sajátíttatnia a hatékony eszperantó-tanulás módszereit; csak így lesznek képesek viszonylag rövid idő alatt államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésére

Arra kérem, hogy több évtizedes pályafutását ismertesse röviden.

Magyar–orosz szakos középiskolai tanár vagyok. 1981-ig az egri tanárképző főiskola volt a munkahelyem, majd 1995-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetem Szláv Filológiai Intézetének adjunktusaként elsősorban társalgást, nyelvészetet, stilisztikát, fordításelméletet és eszperantó nyelvet oktattam. A hallgatók a nemzetközi nyelvből lektorátusi vizsgát tettek. Több alkalommal jártam külföldön, ahol személyesen megtapasztalhattam az eszperantó népszerűségét, és tanítása kellemes benyomásokkal gazdagította életem. Debrecenben egyéni vállalkozóként kis csoportokat vezetek, interneten, skype-on is gyakoroljuk a nyelvet. Közismert, hogy a felsőoktatásban megszerzett diplomához egy, ritkábban két államilag elismert nyelvvizsgára van szüksége minden hallgatónak.

Milyen nyelv az eszperantó? Egyesek nem tartják egyenrangúnak, mások szerint semmire se jó.

Akik elfogultak, előítéleteik vannak, nem képesek reálisan gondolkodni. 126 év telt el a nyelv megjelenése óta, közben anyanyelvi szinten beszélhetővé vált, mert fejlődött, gazdagodott, írók, költők publikálják irodalmi műveiket. A világ minden országában használják; ezért nem lehet rá legyinteni. Mint élő nyelv egyenrangú minden idegen nyelvvel.

Mennyire könnyű megtanulni az eszperantót?

Minden relatív. A magyar a finnugor, az eszperantó az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik. Ezért számunkra nehezebbnek tűnik. Egy idegen nyelv elfogadható szintű elsajátításához általában 2000 óra szükséges. Az eszperantó viszont nagy szorgalommal akár 300 óra alatt megtanulható. Ludwig Zamenhof varsói szemorvos 1887-ben Doktoro Esperanto (= reménykedő) álnéven adta ki a Lingvo Internacia című könyvét. Csak szabályokra épül, kivételek nincsenek. Szókincse nemzetközi: absoluta, abstrakta, anteno, banano, diplomato, demokrata, eleganta, foto, homo, informi, inteligenta, kajaki, kakao, komforto, kliniko, kongreso, relative, romantika, toleri, studi, vitamino. Szóösszetételekkel, elő- és utóképzőkkel egy szóból akár ötven alkotható. Mindent úgy ejtünk, ahogyan írunk. Hagyományos értelemben, mint például a magyarban, nincsenek ragozások.

Akkor mégis mi lehet az oka, hogy nem vált még az EU hivatalos nyelvévé?

Mindig a gazdasági és politikai nagyhatalmi potenciával rendelkező országok nyelve kerül a világnyelv pozíciójába, tovább növelve az adott országok előnyét. Ha eszperantó lenne a hivatalos és semleges európai nyelv, fokozatosan nagy változások következnének be az élet minden területén, többek között az EU hivatalaiban. Például nem kellene fordítani, és olykor a jó nyelvtudású, de kevésbé jó szakemberek helyébe „igaziak” kerülnének. Idegen nyelvet használva akaratlanul is kisebbségi érzést, gátlásokat kell leküzdenünk, ezért hátrányban vagyunk az anyanyelvűekkel szemben.

Ön szerint miért fontos, hogy az EU-nak legyen egy közös nyelve?

A világnyelvek már régóta betöltik a közös nyelv szerepét, de különösen a kisebb országok (a „kisemberek”) kifogásolják ezt. Amíg nekünk idegen nyelveket kell tanulnunk, addig az angolok, németek, franciák, spanyolok anyanyelvüket használhatják, ezért az élet más területein elvileg előbb érhetnek el jelentős eredményeket. Nekik nem áll érdekükben, hogy egyetlen közös nyelv szülessen. Ha mégis, akkor legyen angol, francia, német, spanyol, olasz – mondják –, attól függően, hogy ki milyen nemzetiségű. Az EU szervezeteiben használt több mint húsz nyelvből 190 kombinációt lehet alkotni, ezért a szövegeket először közvetítő nyelvre (angolra) fordítják le. Gyakorlatilag az UE népességének tíz százalékát kitevő angolok első kézből, a többiek másodkézből jutnak hozzá az uniós információkhoz. Mondhatnánk úgy is, hogy az utóbbiak másodrendű európai polgárok. Manapság jelentősen korlátozzák a dokumentumok terjedelmét, olykor mégis egy teljes évet kell várni, mert a fordítók nem győzik a tempót. Ez rengeteg pénzt, időt és energiát emészt fel.

Az EU fórumain bárki felszólalhat saját anyanyelvén. Ezt nevezik demokratikus jognak. A demokrácia jogegyenlőséget, a többség uralmát, az állampolgárok szabadságának és egyenjogúságának elismerését jelenti. Ha azonban Franciaországban magyarul szólalunk meg, ezt a demokratikus jogunkat némasággal vagy értetlenséggel honorálják. Mellesleg angolul, németül sem érjük el célunkat. Kevesen tudják, hogy az EU színfalai mögött már régóta lobbiznak annak érdekében, hogy a könnyen megtanulható, egyre jobban terjedő, valóban demokratikus, közvetítő nyelv, az eszperantó is munkanyelvvé válhasson. A nemzetközi nyelvnek azonban nincs országa, tőkéje, hatalma, hadserege, politikai befolyása, az EU pedig önálló államokból, gazdasági érdekekből áll, a közös tőke arányos és igazságos felosztásáért folyik a lobbizás. Az EU-s országok tele vannak megoldatlan problémákkal. Bármennyire kézenfekvő a nemzeteken kívüli, egységes nyelv használata, a valóság felülírja az ésszerűség, a logika szabályait. Fontos még tudni, hogy az eszperantó az egyik legjobban kiépített, az egész világot behálózó civil szervezeti rendszerek egyike.

Hogyan zajlik egy eszperantó nyelvvizsga, eltér egy angol- vagy németvizsgától?

A követelmények egységesek. Tehát szóbeli vizsgán az általános beszélgetés során általában a hallgató személyi adatairól (tanulás, család, település), környezetéről (lakás, kert, ruházat, étkezés), szokásairól (utazás, hobbi, szórakozás) esik szó. Utána tételként két képet húz, az egyiket kiválasztja, és elmondja, mit lát rajta. Majd egy magyar szöveg alapján a tanárnak és a diáknak szituációs párbeszédet kell folytatnia. Például: „Új szomszédja egy Magyarországon tanuló külföldi diák, aki most mutatkozik be Önnek. Kérdezze meg, miért jött Magyarországra. Fejezze ki nemtetszését foglalkozása iránt. Indokolja meg, miért nem tartja jó ötletnek, hogy szomszédja otthon gyakoroljon (pl. sok idős ember lakik az épületben, vékonyak a falak stb.). Javasoljon más megoldást (pl. béreljen egy külön helyiséget a város szélén stb.).” A középfokú írásbeli vizsgán tesztfeladat, levélírás, szövegértés és fordítás szerepel. Az elérhető pontszámok minimum hatvan százalékát kell megszerezni.

Hol tudják használni ezt a nyelvet azok, akik már elsajátították?

A végzett hallgatók nagy része csak a diploma miatt tanulja, annak ellenére, hogy bárhol a világon felhasználhatják ezt a nyelvet. Erre nagyon alkalmas az internet. Lehet levelezni, és ha például valaki az eszperanto.lap.hu oldalt követi, eljuthat Japánba, Ausztráliába, San Marinóba, mert ott is talál eszperantistákat. Nemzetközi találkozókra, kongresszusokra, konferenciákra utazhat, vagy a külföldiek jönnek a magyar rendezvényekre. Szinte minden tudománynak van szakirodalma, virágzik a szépirodalom, hallgathatunk rádiót, nézhetünk tévét, újságokat, folyóiratokat olvashatunk.

Akik angolból vagy németből tesznek nyelvvizsgát – olykor öt-hét évi tanulás után – , és nem mennek külföldre dolgozni, általában nem használják fel a megszerzett tudásukat. Fokozatosan felejtenek. Ez így nem ésszerű, nem gazdaságos.

Forrás: licium.hu